A Sziámi macska egy kedvelt macskafajta, amely a Távol-Keletről származik. Nevüket Sziámról, a mai Thaiföldről kapták. Az első példányt Peter Simon Pallas német természettudós pillantotta meg először és írta le, 1794-es Kaszpi-tengeri expediciója során. A macskák az 1870-1880-as években kerültek Angliába .A történetírók szerint Sir Owen Gould brit nagykövet, aki V. Rama sziámi király mellett teljesített szolgálatot, figyelt fel rájuk először 1884-ben. Két csokoládészínű példányt Pho és Mia nevű cicákat, hazavitt Angliába, és az egyik macska leszár- mazottja az 1888-as londoni macskakiállításon a Crystal Palace-ban, elnyerte "A legszebb macska" címet. Különleges színeivel és alkatával nagy feltűnést keltett a 19. századi Angliában. A szakértők sem tudnak megegyezni abban, hogy a sziámi macska mutáció eredménye-e vagy a nyugat afrikai aranymacska leszármazottja.
Tartásuk kezdetekben csak a gazdagok kiváltsága volt, egzotikumként kezelték őket
és nagyon elkényeztették. Az első fajtát hivatalosan 1900-ban jegyezték be. Angol
elnevezése siamese, német neve Siamkatze, franciául siamois-nak hívják.
A sziámi macska jellemzői :
A fajta egyik különlegessége, hogy a kölykök teljesen fehéren jönnek a világra.
A rájuk jellemző színek csak később jelennek meg, először a füleiken, majd a pofán,
farkon, lábakon, és a hímeknél a herezacskón. Ezt a tipusu mintázatot colorpointnak
nevezzük. A nőstények 8-9 hónapos korukra, a kandúrok már 7 hónapos korukra
nemileg éretté válnak. Intelligenciájuk magas, felfogóképességük gyors.Tanulékonyak
és amit egyszer megjegyeznek többé nem felejtik el. Idomítani, feladatok végrehajtására
viszont nem alkalmas, mert a sziámi macska csak akkor fogad szót, ha ő azt jónak tartja.
Makacs viselkedéséből eredendően, inkább elpusztulna, mintsem a gazdája utasításait
végrehajtsa. Kíváncsi természetű fajta. Minden érdekli ami mozog s ami nem mozog
egyaránt. Gazdája ha épp tevékenykedik valamiben, azt rögvest meg kell néznie, hogy
kíváncsiságát kielégítse.
Közepes testfelépítésű, szép, elegáns macska, karcsú és izmos, hosszú, hajlékony testtel.
Nyaka kecses és karcsú. Mellkasa és a válla a csípőjénél soha nem szélesebb. Hosszú,
karcsú lábak, kecses ovális mancsok jellemzik. Farka ostorszerű, nagyon hosszú, elkes-
kenyedő. Ék alakú koponyája van, az ékalak az orrtól a fülekig, egyenes vonalban vezet a
fej mindkét oldalán. Orra hosszú és egyenes, homloka lapos. Profilja enyhén domború, kis
hegyes orra van, jól fejlett álla az orrheggyel azonos vonalban. Élénk mélykék szemei vannak,
amelyek egymástól távol ülnek és keleties vonásúak.
A sziámi macska természete :
Erőteljes,határozott természetű. Néha agresszív a természete, de ezt leginkább a nevelése
határozza meg. Ha simogatják és foglalkoznak vele, olyan szelíd mint egy ma született bárány.
Ha viszont elhanyagolják, idővel elvadul. Szeret nyávogni. A sziámi macska gyakran hangosan
nyávogva próbál kommunikálni gazdájával, például ha éhes vagy szomjas, vagy nincs kitisztítva
a wc-je, vagy bejött egy idegen a lakásba stb... a gazdája egy idő után megtanulja, hogy melyik
nyávogás mit jelent. Akinek már volt sziámi macskája az tudja, hogy a nyávogások milyensége
nagyban különböznek egymástól! Szereti a kényeztetést a simogatást, szeret a figyelem közép-
pontjában lenni. Ha unatkozik, feltalálja magát, keres egy elfoglaltságot magának, ami a gazdinak
nem annyira jó ötletnek tűnhet például a függönymászás, bútortépdesés, össze-vissza sebesen
rohangálás hangos brinnyegéssel egybekötve (a brinnyegés a sziámi macska jellegzetes hangja).
Fontos hogy legyen játéka a macskának, mert akkor azzal fog játszani, s nem a lakás
berendezéseivel.
A fókaszínű sziámi macskának nagyon rövid a szőrzete, finom tapintású, és meleg krémszínű.
A macska hátulsó részén sötétebb árnyalatú, gyomra és mellkasa tájékán világosabb, szőrvégei
mély fókabarnák.
|